2009. szeptember 6., vasárnap
Mikor szívembe loptad magad...
Pej Erika
Mikor szívembe loptad magad...
Mikor szívembe loptad magad,
nappal lett az alkonyat.
S a reggel sose jött el többé,
mert átölelve tartottál örökké!
Mert melletted ért a hold fénye,
s felkeltett egy kósza kéjre...
...csókot kaptam újra és újra,
hogy kitartson a hosszú útra.
Elmentél...
s ahogy eltűnsz a messzeségben,
könnyeim vigyáznak rád a reggeli sötétségben.
Hiányzol...
s a kínzó gyötrő magánytól,lassan elvesznék...
ha annyira nem szeretnék...
...de szeretlek,s kellesz nekem,
mint még soha senki sem.
Álmomba is átölelsz,
mindig csókot követelsz.
Hangod is nekem suttog...pedig csak a szél susog.
Mikor szívembe loptad magad,
nappal lett az alkonyat.
S a reggel sose jött el többé,
mert átölelve tartottál örökké.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése