Álomkeringő

Szuhanics Albert

Álomkeringő

Egy forró, nyári éjjelen
lágy zene hangja száll.
Az álom engem elkerül,
de a dallam megtalál.

Lám, én ezt egykor ismertem,
de elfeledtem rég.
A dallam nyomán feldereng
egy régi szép emlék...

Egy elfelejtett keringő,
egy réges-régi bál.
Az emlék épp most jő elő,
mert újra itt a nyár!

Hisz táncolnék én újra már
teveled nyár éjszakán.
Fehér ruhád úgy száll az éjben,
mint tündérek szárnya száll.

Mosolyod még itt van velem,
S a Walzer ritmusa,
Még feldereng emlékeimben
lágy hajad illata.

Egy elfelejtett keringő,
csak enyém most e tánc.
Holdfényben így táncoljuk át
a nyári éjszakát.

Ím, eszembe jut újra ő,
oly élő az emlék.
Egy elfelejtett keringő,
de még hallom a zenét.

Rég nem tudom, hol vagy te már,
hisz hír sem jön felém.
De ma éjjel velem táncolsz,
az álomkeringő enyém.

Egy elfelejtett keringő,
talán hozzád elér.
Zenéjét meghallod te is,
s emléke visszatér!

(Debrecen, 2007. december 27.)