Josef Hora
Nyár
A férfiszemben örök
nő égi kékbe öltözött.
Reggel szopránja, este altja
elfúl, ha villan teste hamva,
egy csillag fönn megreszketett,
mint illat szállt át kerteket,
és megjelölve életünk,
széllel s idővel messze tűnt.
(Vidor Miklós fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése