Gondolj rám...

Pej Erika
Gondolj rám...

Gondolj rám este,
mikor a Hold sápadt teste virít fent az égen,
s a csillagtenger oly lágyan, oly szépen
betakar selymével...
téged ott,
engem itt,
s bennem a hit, hogy lesz megint egy éj,
mikor kettőnket takar be az ég...

Gondolj rám reggel,
mikor a Nap álmosan felkel,
S melegével oldja a harmatot...
A pára felszáll, s elkap egy pillanatot,
Mikor felhő jár arra...belébújik, s elszáll arra...
hol várok rád.
S nyári záporként áztatja arcunkat,
neked ott,
nekem itt,
S bennem a hit, hogy lesz még harmat,
mely fürdeti ajkamat...

Gondolj rám...csak úgy...néha
mert hiányzom neked s a léha
lusta napok lassan telnek nélkülem,
s vágysz arra, amire én is, szüntelen.
Rád Kedves, a csókodra, s ölelő édes karodra...
mely álmunkban is úgy kísért...
téged ott,
engem itt,
S bennem a hit, hogy lesz még közös álom,
S nem hiába vágyom rád...
Jössz majd, s csókol újra szád.

Mikor szívembe loptad magad...

Pej Erika
Mikor szívembe loptad magad...


Mikor szívembe loptad magad,
nappal lett az alkonyat.
S a reggel sose jött el többé,
mert átölelve tartottál örökké!

Mert melletted ért a hold fénye,
s felkeltett egy kósza kéjre...
...csókot kaptam újra és újra,
hogy kitartson a hosszú útra.

Elmentél...
s ahogy eltűnsz a messzeségben,
könnyeim vigyáznak rád a reggeli sötétségben.

Hiányzol...
s a kínzó gyötrő magánytól,lassan elvesznék...
ha annyira nem szeretnék...
...de szeretlek,s kellesz nekem,
mint még soha senki sem.

Álmomba is átölelsz,
mindig csókot követelsz.
Hangod is nekem suttog...pedig csak a szél susog.

Mikor szívembe loptad magad,
nappal lett az alkonyat.
S a reggel sose jött el többé,
mert átölelve tartottál örökké.

A holnap

Pej Erika

A holnap


Ölelj magadhoz,
s ne gondolj arra,a holnap majd mit hoz.
Mert nem akarok arra gondolni,
hogy egy nap elhagysz...

Elmész,
más kell majd neked,
s más ölel át,
más fogja a kezed.

Megélni nem akarom azt a percet,
s ha most azt kérded,miért jár ilyen a fejemben?
Nézz a tenyerembe...ott a válasz!

Ha majd elmész,s alakod a sötétbe vész,
megyek én is...
El örökre...mert az élet nélküled tovább nem kellene.

De most nem gondolok másra,csak a jelenre.
A jövő még oly távol,oly messze.
Most vagyok boldog veled kedves,
hát légy nekem,
velem
és szeress...

Ölelj,s csókolj ma engem,hogy a szenvedély elemésszen,
s ne legyen semmi,de semmi körülöttünk,
csak a vöröslő lemenő nap...s a mi tüzünk.

Nem gondolok másra,csak rád,ahogy nézel,
ahogy remegő két kézzel szorítasz magadhoz,
s nem kérded,a holnap majd mit hoz.

Csak velem vagy,s engem szeretsz...
Engem kívánsz,s tested minden éhes sóhaja utánam azt súgja:
Hiányzol!Fontos vagy nekem!
Hát nem ez a szerelem?
Hát nem ez kell nekem?

Mégis...eszem s minden idegzetem félve remeg,
hogy egyszer elveszítelek,
Te édes,éhes,szertelen,szenvedélyes érthetetlen szerelem.