Jatzkó Béla
Idő
Órámat hozzád igazítom,
ahhoz, mikor kelsz, mikor fekszel,
sietsz-e, - munkába igyekszel, -
vagy lassan jössz felém az úton;
ahogy magadat elereszted,
vagy kezd a szíved gyorsabbodni,
úgy forognak a mutatói,
úgy keringenek a másodpercek.
Az idő úgyis csak bennünk él
és nem mi élünk az időben, -
az számit, amit szerelmünk mér,
nem az, amit a kronométer;
érted lettem perc-pecér sintér
és általad lettem időtlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése