October Rain:
Tükröm, tükröm...
A világ egy tükör, visszaver mindent,
Kritikát ad szó nélkül, ingyen.
Reggel az utamon csendesen ballagok,
S arcom visszaverik az ablakok.
Néha torzítanak, ez néha fáj,
De nem tagadnak el semmiféle hibát.
A világ egy tükör, nézd az autókat,
A szélvédőket, a visszapillantókat,
A boltok kirakatát, a rámás képeket,
A kanalat, a fémet, az üveget, a lényeget:
Mindenhol láthatod magad, az arcod,
Mosolyod, grimaszod, a lelked, a harcod,
De a sornak még mindig nincs vége,
A tükörnek ezer a formája és léte:
Séta közben fáradtan leülök egy kőre,
És nini, gondolkodva nézek a víztükörre:
Engem mutat, a csodálkozó lány arcát,
Ki most vívja még a világgal harcát...
Mondják azt is, a szem a lélek tükre,
Ezen keresztül ráláthatsz lelkükre.
Van, aki játszik, de a tekintet elárul,
Figyelj bátran, a világ kitárul.
Tükröm, tükröm, nem hazudik nekem,
Mi ez a játék? Milyen az életem?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése