Kedves, ne szólj.
Így csöndesen, pihenj velem:
árván egymásba menekült
szegények kincse ez a szerelem.
Nem érdekel, mi lesz, mi volt,
lelkünk egy pillanat,
égünk s minden tüzet kiolt
már-már egyetlen mozdulat.
(Szabó Lőrinc)
 | ||
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése