Szabó Lőrinc
Képzelt képzeleteddel
Képzelt képzeleteddel képzelem
hogy idegondolsz, kedves, mialatt
gyors kerék visz: sóvár magányomat
hívja magányod, együtt vagy velem,
ahogy veled én, és ahogy nekem
vigaszt csak képzelt jelenléted ad,
fájdalmad, fájdalmomban érzi csak
enyhülni szoritását sziveden.
Képzelt képzeleteddel képzelem,
hogy együtt vagyunk: az enyém kevés
volna magában, mig így, szüntelen
kettőződve, mint tündér repesés
hoz-visz-cserél s egyszerre két helyen
egymásba zárva tart a szerelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése