Gyengéden szeress

Kiss Virág
Gyengéden szeress

Gyengéden szeress, mint langy esőt a föld
Mint hűs zápor után szivárvány a kék eget
Mint a holdfényt a bársonyos este ha jön
Gyengéden leheld belém a szép lelkedet
Mint templomban az ima, ha orgona szól
Érzéssel, lágyan hallasd szerelmes szavad
Perzselje számat, mámoros kábulat a csók
Olyan felejthetetlen legyen, mint Te magad

(Tibornak ajánlva)

Forrás: Poet.hu

Nagy igazság!

Barátság...

LÁTOGATÓIMNAK SZERETETTEL:

PÜNKÖSDRE

KELLEMES PÜNKÖSDI ÜNNEPEKET!

Pünkösd

Kosztolányi Dezső
Pünkösd

Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
Az éj meleg s már perzselő a reggel,
Bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
S ritkán találunk hűvös árnyra már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepkeraj örül.

Pünkösdi várakozás

Dsida Jenő
Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!

Piros Pünkösd

Péter Erika
Piros Pünkösd

Húsvét után
Ötvenedik nap,
Erdő-mező
Friss erőre kap,
Virágokkal köszön
Piros pünkösd napja,
Reggel ránk mosolyog
Piros rózsaarca.
Színes virágszirmok
Öltenek tűzruhát,
Kóstolják a harmat
Páracseppillatát.
Csiklandozza a szél
A pajkos bokrokat,
Huncut szellő cuppant
Arcukra csókokat.

LÁTOGATÓIMNAK SZERETETTEL:

Istenem...

A magány az az állapot...

A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.

Csernus Imre

Ne félj...

Nem az a gondom...

Nem az a gondom vele, hogy a szeretet az emberiség legfontosabb szava. Bizonyos vagyok benne, hogy ennek a szónak a megértésétől függ minden! Ember és közösség sorsa. Ráadásul a legtöbb hazugság hozzá tapad. Nincs még egy olyan összehazudott, benyálazott, félreismert szavunk, mint a szeretet - nevében műveltük a legnagyobb botrányokat, tettük tönkre egymást, pusztítottunk ki népeket - s ugyanakkor mégis hiányzik, ez a... nem is tudjuk, mi... csak azt, hogy hiányzik.

Müller Péter

Képzelt képzeleteddel

Szabó Lőrinc
Képzelt képzeleteddel

Képzelt képzeleteddel képzelem
hogy idegondolsz, kedves, mialatt
gyors kerék visz: sóvár magányomat
hívja magányod, együtt vagy velem,
ahogy veled én, és ahogy nekem
vigaszt csak képzelt jelenléted ad,
fájdalmad, fájdalmomban érzi csak
enyhülni szoritását sziveden.
Képzelt képzeleteddel képzelem,
hogy együtt vagyunk: az enyém kevés
volna magában, mig így, szüntelen
kettőződve, mint tündér repesés
hoz-visz-cserél s egyszerre két helyen
egymásba zárva tart a szerelem.

Ne kívánd...

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.

Weöres Sándor

LÁTOGATÓIMNAK:

...kicsinyben a világ

A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc...

Kalidásza

Lelkemben tavaszi rét...

Szeretet...

A szeretettel védekező legyőzhetetlen.
A természet fegyverezi
s a szeretet védelmezi.

Lao-ce

Esti imádság

Keresztury Dezső

Esti imádság

Ó, milyen vak homályba futnak
kik nélküled indulnak útnak.
A kezemet nézem: leszárad;
szívem sívó homokkal árad.

Valamikor kézen vezettél;
szökni akartam, nem engedtél,
csend volt szívemben és a csendben
szavad szólt csak, mindennél szebben.

Én Istenem, hívj vissza engem!
Magam maradtam, eltévedtem.
Légy bátorságom, bizodalmam;
ó, légy úrrá megint Te rajtam!

Éji dal

Babits Mihály
Éji dal

A téjszín léget elkeverte
fekete borával az éj:
lelkem ma, vágyak büszke lelke,
megúnt szavakkal ne beszélj,
húnyd be az ajkad, nyisd ki a szárnyad,
szabad szemeddel szertenézz:
ma messze szállnod
nem nehéz.

Mámorosan az éj borától
szárnycsattogás legyen dalod:
ki éjt iszik, a kéjre bátor,
tenéked ez volt italod.
Sokáig ittad, részegülhetsz,
azért vagy mostan oly szabad:
repülhetsz
magad.