Leszek-vagyok

Komáromi János
Leszek-vagyok

leszek
fakadó sóhaj
résnyire nyíló szájon
vérvörös emlék...
nem hagyom, hogy fájjon
vagyok
boldog ölelés
magányos éjeken
feloldozás
megálmodott vétkeken leszek
nyíló illat
hervadó virágon
szétterítem leplem
az elalvó világon
vagyok
hulló szirom
kinyújtott tenyéren
szenvedély...
bársony a fehérben leszek
érintés nyoma
felizzó bőrödön
reszkető izgalom
testedben az öröm
vagyok
egymásba olvadó
elfúló kiáltás
aléltan
mennybe emelő zuhanás leszek
apró örvény
madártoll a csöndön
elrepítelek
áldott lesz az ösztön
vagyok
földi vágy
égbe néző szemeden
illúzió
hogy a véges, végtelen legyen leszek
fénysugár
derűt hozó hajnalon
csillagot hagyok
ébredő arcodon
vagyok
az éj
sötét, meleg bársonya
kívánd
ne múljak el soha