Szerelem

N. Horváth Péter
Szerelem


Mint az ágaktól búcsúzó megnyúlt esőcseppek,
úgy rezdülnek bennem a Feléd vonzó erők,
ahogy szürkületkor fényjelek születnek
egy várost rajzolva ki a szemlélődő előtt.

Mert minden egyes csodát újra költ a holnap.
Hisz tudja, ez az érzés elavulhatatlan,
és szeretném, ha úgy éreznél Hozzád tartozónak,
hogy sarokkőként lássál, ha szétnézel magadban...