Karácsony
Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve?
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése