LEGYEZŐÁRUS

Kakó (18. sz.)

LEGYEZŐÁRUS

Szellős, hűsítő legyezőket árul,
izzad szegény,
pedig egész orkán fúj a nyakárul.

Kosztolányi Dezső haiku ford.

Használj ki minden lehetőséget...

Megismerni csak akkor tudlak...

Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nem csak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is.

Müller péter

Hajnali csók

Kosztolányi Dezső
Hajnali csók

Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba halnak az éjjeli szók,
vacogva vonaglik egybe az ajkunk,
s fáradt remegéssel újra sohajtunk,
leszáll a csók,
a hajnali csók.

Oly édes e jégcsók. Álomba didergő
fázó derü, hajnali kósza titok.
Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,
fáradt gyönyöröknek lángraszitója
a csók, a csók,
a hajnali csók.

1908

Emberek milliói döntenek úgy...

Emberek milliói döntenek úgy,hogy nem lesznek érzékenyek.Vastag bőrt növesztenek maguk köré,hogy senki ne okozhasson nekik fájdalmat.De ennek nagy ára van.Senki sem okozhat nekik fájdalmat,de boldoggá sem teheti őket senki.

Murphy

LÁTOGATÓIMNAK SZERETETTEL:

Esőben

Kasza Béla
Esőben

Meztelen testtel
és hajadonfővel
kiállunk egyszer
a zuhogó esőre

keblemre veszlek
csókunk elázik
bár hűvös a zuhé
semmink se fázik

patakzik a víz
lehunyt szép
szemeden
összemos minket
eső és szerelem

Aki szeret...

Aki szeret, nemcsak boldogságot,
de mérhetetlen sok szenvedést is átél.
Minden múlandó. Néha nem is bánjuk.
Ha hideg a szívünk, és nem szeretünk valakivel lenni,
számoljuk az időt: múljon már el. Csak ha szeretünk,
akkor állítanánk meg az időt. Akkor jó lenne,
ha örökké tartana az élet.
A szeretet az egyetlen olyan állapot,
melyről elvarázsolt lelkünk tudja, hogy ÖRÖKKÉVALÓ.
Az "enyém vagy, s én a tiéd" időtlen állapot.

Müller Péter

Sok ember fél...

Sok ember fél a csendtől, a magánytól. Fél a tükörtől, amelyet a csend, a magány tart eléje. Mert az ember sohasem az, akinek társaságban látszik, akinek emberek között mutatja magát. Az ember mindig az, aki csendben, magányban... szembenéz önmagával.

Bozzay Margit

SZERELEM

Kitamura Kigin (1624-1705)

SZERELEM

Szívembe forró vágy remeg föl.
Kérdezte, mért fogytam le így?
Zokogva mondtam: „A melegtől”.

Kosztolányi D. haiku ford.

Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?

Váci Mihály
Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?

Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E parttalan zokogás, mely térdet,
ölet sosem lel.
Milyen a part, hol most lábnyomod
kagylóhéj-sora mélyed,
ha elindulsz a végtelenbe, mely lassan
megtelik már Tevéled.
Mondd, Kedvesem, milyen a tenger,
és milyen ott a szél
hízelgése, milyen ott a magány:
szomorú ott az éj,
ha egyedül fuldokolsz a szíveddel,
és milyen ott a sírás?
Vágyik-e,ó, hova vágyik onnan az ember,
s ha jön, honnan jön érte hívás?
A szomorúság szalmavirága milyen, s a bánat
lőttszárnyú madarának
milyen idomító nevet s milyen hessentő
kereplőket találtak?
Hogy mondják ott, ha fáj, - hogy panaszolják
a karba-ölbe bújva: - félek!
Milyen igazolvánnyal bújkál ott a magány, ahol
oly szorosak az ölelések?
Mondd, Kedvesem, ahol a tengernek, a fénynek,
a hitnek nincs határa,
a végtelen partjain gondolnak-e a bennük fogant,
félve kihordott halálra?
Nem atomrobajok dühére, csak az észrevétlen
kis fulladásra, mely magányos,
botló szívünket felveszi ölébe egy éjjel, a közösség
hiába ölel szerelmesen magához.
Ne hozz nekem képet a kombinátok
csodálatos lélegzetéről,
ne hozz statisztikát! s ne részegedj a kibernetikus
szörnyek vibráló ihletétől!
A tenger partjaira menj: - a fény, idő,
az emberi lélek
ostromló háborgásaiban fuldokolva a jövő
eszméletére ébredj:
milyen lesz gyönyörű léptű utódunk, ha majd
falánk éheit legyőzi rendre,
milyen csillagokra néz, milyen halált fél,
mi bontja küzdelemre
kitárult szárnyait, - ha nem köti gyáva kín,
sok állati szükséglet,
- milyen szél emeli, s merre emelkedik
a súlytalanság állapotában a lélek?!

Az igazi szerelem háromszor ér véget...

Az igazi szerelem háromszor ér véget.
Egyszer a nő számára, egyszer a férfi számára,
és egyszer, amikor bevallják egymásnak.

Aszlányi Károly

Végül is az élet esős napok sorozata...

Végül is az élet esős napok sorozata. De előfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyő. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandók megosztani ernyőjüket egy ázott idegennel egy esős napon.

Sun Young Park

LÁTOGATÓIMNAK SZERETETTEL:

Érzed?

Nem lehet sem látni, sem megérinteni a világ legszebb dolgait. Ezeket a szívnek kell éreznie.

Helen Keller